 |
polgári jog |
|
ingatlanjog |
|
cégjog (cégalapítás, elektronikus cégeljárás, cégátalakulások és egyéb módosítások) |
|
követelések behajtása, bírósági végrehajtás, különféle tartozások, kintlévőségek beszedése valamint végrehajtási ügyek intézése elektronikus közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban ( FMH )
|
|
alapítványok, egyesületek jogi ügyeinek intézése |
|
polgári ügyekben perbeli és peren kívüli jogi képviselet (perindítás, előzetes bizonyítás, ideiglenes intézkedések kérelmezése) |
LATIN-MAGYAR szótár
Az épületek energia jellemzőinek tanúsítása
2012. január elsejével hatályba lépett az építési környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény egyik végrehajtási szabályaként annak a jogszabálynak, a 176/2008. ( VI. 30. ) az egyik rendelkezése – 3 évi Csipkerózsika–álom után - amely a címben említett kötelezettséget rója az érintett ingatlantulajdonosok számára.
A kötelezővé tett tanúsítvány egy olyan hivatalos igazoló irat - mintegy a közigazgatási eljárásokban jól ismert hatósági bizonyítvány - , amely kimutatja egy adott épület energetikai teljesítőképességét, amelyet egyébként egy további jogszabályban taglalt számítási segédlettel erre hivatott szakemberek ( pl.épületgépész szakmérnökök ) számítanak ki.
A most ismertett tanusítási kötelezettség kivételeit, vagyis amikor nem kell a tanúsítványt megrendelni és beszerezni, az első bekezdésben említett kormányrendelet tételesen felsorolja. Ezek szerint mentesség alá esik a műhely, a mezőgazdasági rendeltetésú épület, a sátorszerű építmény, a “ hitéleti rendeltetésü “ épület, a műemlékileg védett épület, azok az épületek amelyek hasznos alapterülete nem éri el az 50 négyzetmétert vagy azon épületek, melyeket egy éven belül 4 hónapnál rövidebb időre használnak,. Végül de nem utolsó sorban azok az épületek is mentesülnek az igazolás beszerzése alól, melyeket legfeljebb 2 évi használati időre terveztek.
A jogszabály expressis verbis rendelkezik arról, hogy új épület építése meglévő épület ( lakóház, lakás ) eladása esetén, valamint egy évet meghaladó bérbeadás esetén kötelező a tanúsítási kötelezettség. Ilyen tanústvűny kiadására egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelekző személyek jogosultak, akik rendelkeznek az irányadó jogszabály szerinti szakírányú végzettséggel.
Az állami tulajdonban lévő közhasználatú és ezer négyzetméternél nagyobb épületeket is terheli a tanusítási kötelezettség, amely esetben a hőgazdálkodási jellemzők további javítása jelentős üzemeltetési megtakarítást eredményezhet az épület felújítása és hőszigetelése esetén.
Amennyiben az épületre már korábban készítettek ilyen természerű hivatalos iratot , az esetben nem kell energetikai számítást végeztetni és az igazolást újból elkészíttetni.
A tanúsítványnak gyakorlati jelentősége lesz az építési engedélyezési valamint a földhivatali eljárásokban, mivel új épület építésére enélkül nem adnak ki építási engedélyt, míg a földhivatalok e nélkül a hivatalos irat nélkül nem vezetik át a tulajdonjogot a vevő javára. Az átvezetéshez szükséges engedélyt az eladónak mint régi tulajdonosnak , ill. a bérbeadónak a saját költségére kell beszerezni majd átadnia még a szerződéskötés előtt a vele szerződő félnek.
Pécs, 2012. január 24.
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA
Az itt olvasható Charta az Európai Unión belüli, valamennyi tagállamra - ekként Magyarországra is - kötelező érvénnyel bíró alapjogokat és emberi jogokat tartalmazza.
A Charta 6 cím alatt összefoglalja , kodifikálja az alapvető emberi és polgári jogokat, valamint a gazdasági és szociális jogokat, amivel kifejezésre juttatja ezen alapjogok oszthatatlanságát. Ez utóbbihoz a Charta meghatároz néhány lényeges jogelvet, amelyet minden törvényhozónak - Magyarországon pl. az országgyűlésnek – tiszteletben kell tartania.
Egy további , VII. Cím az un. horizontális kérdéseket szabályozza (pl. alapjogok címzettjei, vagyis akiket ezen a jogok megilletnek ). Itt nyertek szabályozást az alapjogok ( lehetséges ) korlátjai vagyis az alapjogok korlátozhatóságának kérdése, valamint a Charta viszonya más emberi alapjogokat szabályozó rendelkezéshez, különösen az Európai Emberjogi Konvencióhoz. Ebben a VII. Címben nyert szabályozást a joggal való visszaélés tilalma az érintett államok részről ( témánk szempontjából Magyarország számára ) ,legyen a joggal való vissszaélést megvalósító szervezet az országgyülés vagy akár más állami szerv.
A Charta 50 db cikkében olyan átfogó emberi, polgári, stb. jogokat ismernek el kötelező érvényűnek, amelyeknek megtartása nemcsak a luxemburgi székhelyű EU – Bíróság itélkezése során kötelező, hanem valamennyi EU- ország bírájának – akik mintegy EU- birákként múködnek - be kell tartania. Ekként tehát ezen jogok betartása, tiszteletben tartása a magyar bírák számára ugyancsak kötelező.
Ezen alapjogok között ott van az emberi méltóság sérthetetlenségének joga és tilalma. Ezen kívül, szabályozza a Charta a ma már hagyományosan elfogadottnak mondható olyan polgári jogokat mint vélemény-nyilvánítási és szólásszabadság valamint gyülekezési jog ; olyan további jogokat fogad el emberi jogként, mint a fogyasztói védelem vagy az adatvédelem joga, azután az úgy nevezett " jó közigazgatás "- hoz való jog, továbbá a gyermekek és a sérült (fogyatékkal élő ) személyek és az idős emberek jogai, mint alapvető és védendő emberi jogok. A szociális jogok garantalását illetően, alapvető jog a megfelelő munkakörülmények meglétéhez való jog vagy az ingyenes munkaközvetítésre való jogosultság.
A Charta valamennyi rendelkezését áthatja a mindenfajta hatrányos megkülönböztetés tilalma. Eszerint tilos a hátrányos különbségtétel a nemek ( férfi- nő ) között, emberi fajta, bőrszin , etnikai származás miatt, de ugyanúgy ide tartózó jogsértés lehet, a használt nyelv, a világszemlélet, meggyőződés miatti, de akár a vagyon, a születés, hátrányos helyzet ( fogyatékosság ) , nemzeti kisebbség, életkor és a szexuális irányultság miatti diszkrimintatiív, magyarul kirekesztő hátrányos különbségtétel.
Egyes emberi és polgári jogokat – emberi méltóság joga , kinzás tilalma , rabszolgamunka tilalma – egyáltalán nem lehet korlátozni. Ezek abszolút emberi jogok. Más jogok ugyan korlátozhatóak, azonban ez nem vezethet ahhoz, hogy az alapjog már a korlátozás folytán nem tudja betölteni a szabályozó szerepét , kiüresedetté válik. A Charta maga néhány kivételtől eltekintve nem tartalmaz az alapjogokat illetően korlátozást . Ha a nemzeti jogalkotás ( pl. magyar parlament ) alapjogot akar korlátozni, az arányosság és a jog lényegének a megőrzése - a korlátozás ellenére - kötelezően betartandó. Az arányosság elvét illetően követelmény, hogy az Európai Unió valamely "általános érdekű" célkitüzésének elérését vagy "mások jogainak és szabadságának védelmét" szolgálja a korlátozás, ez lehet a korlátozás jogszerű célja.
A gyakorlatban lényeges , hogy a jog kire vonatkozik, ki hivatkozhat rá jogvédelmet kérve. Ez a z 51. cikkből tűnik ki. Eszerint a Charta rendelkezései az Európai Unió összes szervét köti. A kötelező érvény azonban az egyes uniós államokra ( Magyarország ) ugyancsak fennáll, amennyiben ezek a tagállamok un. úniós jogot , pl. irányelveket hajtanak végre a saját nemzeti ( adott esetben magyar ) jogalkotáson keresztül.
A Charta azonban nem alkalmazható, ha "tisztán nemzeti ügy" -ről van szó. Ez utóbbi esetben az adott tagállam ( Magyar Köztársaság ) jogi alapelveinek van meghatározó jelentősége. Ezzel szemben elnagyolt gyakorlati szabály lehetne egy olyan értelmezés, hogy a Chartát akkor kell alkalmazni, ha az adott jogesetnek európai vonatkozása van.
Kérem olvassa el az Európai Unió Alapjogi Chartáját, hogy szembesüljön azokkal az alapvető emberi és polgári jogokkal, amelyet valamennyi civilizált európai uniós országban , igy Magyarországon minden jogalkotó és jogalkalmazó szervnek és szervezeteknek feltétlenül meg kell tartania.
Pécs, 2011. december 18.
Működési bizonyítvány mint a dolgozó munkájának értékelése Németországban
A hatályos magyar munkaügyi szabályozáshoz hasonlóan a német jog is ismeri azt az igazolást Arbeitszeugnis néven, amelyet a dolgozó kérésére adnak ki a munkáltatók azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaviszonya náluk megszűnik.
Az Arbeitszeugnis- nak - a magyar jogban működési bizonyítványnak nevezett értékelésnek - nagyobb hagyománya , és kialakult gyakorlata van Németországban, mint Magyarországon, nálunk viszonylag rövid múltra tekint vissza ez a munkajogi jogintézmény.
A magyar szabályozás , nevezetesen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 99. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni.
A működési bizonyítvány tartalmazza egyrészt a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, másrészt a munkavállaló munkájának értékelését amely utóbbiról csak a munkavállaló kifejezett kérésére adhat a foglalkoztató tájékoztatást.
A német jogban kialakult gyakorlat szerint minden munkavállalónak joga van egy olyan igaz és jóindulatú értékeléshez, ha úgy tetszik működési bizonyítványhoz , amely a szakmai előrejutását indokolatlanul nem nehezíti meg. , amiben egy megértő jóindulatban kellene megtestesülnie. De mit kell tennie az érintett munkavállalónak, hogy a törvény szerinti jogát megszerezhesse ? A bírósági út, az ezzel foglalkozó német szakértők szerint csak mint végső eszköz jöhet szóba.
A németországi munkateljesítmény értékelésének külön nyelvezete, mondhatni titkos kódja van, melynek megfejtéséhez a német halandónak többször is el kell olvasnia a kézhez vett igazolását.
A tényállás szerint egy óvónőnek, Yvonne M.-nek határozott időre szóló munkaviszonya volt, amelynek a lejártából már csak kevés volt vissza. A munkáltatója kilátásba helyezett további 1 hónap hosszabbítást, ami a fiatal , alig 24 éves óvónő nem fogadhatott el, mivel hosszú távú foglalkozással számolt és Németország több városában is próbálkozott volna az elhelyezkedéssel Éppen ezért kért értékelést a foglalkoztató intézménytől.
Az értékelés helytállóságát illetően , mivel ő maga nem tudta értelmezni a szakmailag megfogalmazott hivatalos iratot , úgy nevezett coach-hoz fordult , aki az értékelés végkicsengését nem ítélte kedvezőnek és a dolgozónak javasolta a bizonyítvány, az Arbeitszeugnis visszaadását.
A tanácsot adó szervezési szakember konkrétan megjelölte az óvónőnek azokat a szöveges részeket, amelyeket kijavítandó ítélt. Például azt a részt , hogy az óvónő „ részt vett az adott napi óvodai program alakításában „ ,mivel a részvétel mikéntjére – például ,hogy „ önállóan és saját felelőssége tudatában „ a jellemzése nem tartalmazott utalást. A coach szerint ezt a tényt az értékelést adó intézményvezetőnek tudnia kell.
Ehhez hasonlónak nem ítélte kedvező a kicsengését a „ kezdeményezőkészségről, szorgalomról és törekvésről tett bizonyságot „ , mivel ebből a coach azt vélte kiolvasni : a dolgozó igyekezett mindent megtenni, jó eredmény mint cél kitűzése nélkül Helyesebb lenne – véli a tanácsadó a megfogalmazás, miszerint : „ fölvállalta az egyéni kezdeményezést , és az új elképzeléseket „
A coach szerint az értékelésnek ez a megállapítása hogy : „ Az intézményünk elvárásainak minden tekintetben megfelelt. „ olyan egyes - és kettes osztályzat közti értékelés. De hát miként teljesítette az értékelt dolgozó az elvárásokat ? A válasz lehetne : „ mindig a legteljesebb megelégedésünkre „ - jó lenne ekként fogalmazni. Azonban kerülendő az egekbe emelő dicshimnusz – ahogy egy munkaügyi bíró egy perben nemrég megjegyezte.
Ami a dolgozó értékelés zárómondatát illeti - „ Az igazolást Yvonne M. dolgozó kérésére , álláskeresési ügyben adtuk ki. „ - elég rosszul hangzik., mert nincsen benne a a jövőbeli jókívánság a szakmai utat illetően, meg a sajnálkozás a dolgozó elmenete miatt.
Ideális lenne a következő befejező mondat : „ Mivel távozó dolgozónk teljesítményével és személyiségével felettébb elégedettek vagyunk , szerettük volna ha tovább marad nálunk. „
Egy másik, a munkáltató értékelésével foglalkozó személyzeti tanácsadó szerint az értékelés túlságosan távolságtartó a vezető és a dolgozó között. Mintha nem is lett volna semmiféle kapcsolata a vezetőnek ehhez a dolgozóhoz. Az is lehetséges , hogy a főnök nem is fogta fel az általa adott jellemzés valóságos jelentőségét . Elképzelhető, hogy az intézményvezető ismeri az idevágó szakmai nyelvet , ám kitérő értékelést kívánt adni.
Annyi bizonyos , hogy egyetlen cég sem adhat , kétséges bókokkal kitérő választ a dolgozó által nyújtottakról. A német munkaügyi bíróságok elé elég sok olyan cég kerül peres félként,amely kódolt üzeneteket , vagy negatívumokat közöl a számára nem kívánatos dolgozóról, akadályokat gördítve későbbi szakmai útjukba.
Az ügyben tanácsot adó szakemberek peren kívül fellépést ajánlanak, óvatos megközelítéssel. Találkozót, beszélgetést javasolnak a jellemzést adó főnökkel, alapos előkészítés mellett. Arra kell a munkahelyről távozó dolgozónak rákészülnie, hogy miféle érveket hozzon fel a működési bizonyítványt kiegészítendő, és a korábban végzett munkájának mely pozitívumait kívánja hangsúlyosan láttatni a jellemzésében. Ha a főnök a találkozás elől kitérő lenne , a dolgozónak célszerű egy bizalmi személyhez a volt munkahelyen fordulnia, hogy az illető nyújtson segítséget, közvetítsen.
Az adott esetben a történet szerencsésen végződött , a főnök megértőnek bizonyult , minden rosszindulat nélkül. Elmondása szerint Yvonne részletes jellemzését nem ő maga készítette, hanem a német cég személyzeti osztályának egyik ügyintézője.
Yvonne M. ( kitalált név ) néhány nap múlva kézhez kapott egy lényeges részeiben kijavított értékelést, ezzel nagy kő esett le a szívéről.
Forrás : Fränkische Landeszeitung, 2011. május 14.-i száma ( Angela Giese : Geheimcode verstehen )
AMIKOR A MEGHATALMAZOTT MÁSNAK TOVÁBBI MEGHATALMAZÁST AD
Ügyvéd gyakorta készít meghatalmazást a napi praxisa során, akár ügyvédi meghatalmazást önmaga mint jogi képviselő számára, akár mások ( ügyfelek ) megbízásából harmadik személyek részére meghatalmazási okiratot.
A mindennapi életben gyakran előforduló eset, hogy valamely állampolgár akadályoztatása miatt ( pl. betegség , külföldi távollét, stb. ) nem tud valamilyen ügyben személyesen eljárni, nem tud , nem képes saját maga intézkedni.
A magyar állampolgárok külföldi munkavállalásai egyre szaporodnak, emiatt nagyobb számban merül fel a helyettesítés szükségessége pl. az adásvételi szerződések megkötése és aláírása alkalmával , amikor is valamelyik eladó tulajdonos egyéb elfoglaltsága miatt nem lehet jelen, nem tudja tehát az adásvételi szerződést aláírni , és eladói meghatalmazás hiányában a vételár kifizetése a vevő részéről akadályba ütközik. Hasonlóan vevői pozícióban is felmerülhet igény, meghatalmazás adására, hogy a lehetséges és távollévő és ekként akadályozott vevőjelölt egy adott időpontban halaszthatatlanul megkötendő előnyös ügylettől ne essen el, hogy legyen valaki, azt helyette aláírja.
Meghatalmazás , ügyleti képviselet létesítésre okot adhat nemcsak valakinek az akadályoztatása, hanem valamely személynek a szerződéskötés körüli járatlansága, jó fellépés vagy tárgyalási rutin hiánya vagy annak nem megfelelőnek vélt színvonala.
A hatályos magyar jog szerint más személy ( képviselő ) útján is lehet szerződést kötni vagy más jogcselekményt tenni - a Polgári Törvénykönyv ( Ptk ) 219. § ( 1 ) értelmében - kivéve azt az esetet, ha a jogszabály szerint az adott jognyilatkozat személyesen tehető meg ( pl. házasságkötési nyilatkozat házassági szertartás alatt).
A Polgári Törvénykönyv szakszerű megfogalmazása szerint : a képviselő – vagyis a meghatalmazott - cselekménye által a képviselt válik jogosulttá , ill. kötelezetté. Másként fogalmazva : aki mint meghatalmazott jár el , meghatalmazotti közreműködése révén a neki meghatalmazást adó személy, az ügy ura javára hozza létre a kívánt joghatást, köti meg például okáért az adásvételi vagy más szerződést, köt egyezséget vagy vesz fel pénzt.
Kérdéses lehet ha a meghatalmazott személy önmaga akadályoztatása esetén , saját váratlan ,halasztást nem tűrő ügye miatt, ha nem tud mint meghatalmazott közreműködni, eljárni, mi történjen. Ilyenkor felmerül az a probléma, hogy adhat-e a meghatalmazott további meghatalmazást – almeghatalmazást - egy további személynek.
Erre a most felvetett esetre aligha találunk a magyar Polgári Törvénykönyvben kifejezett rendelkezést, sem tiltó , sem megengedő értelemben. Ha maga az adott ügyben készült meghatalmazási okirat megszorítást , korlátozást nem tartalmaz, nem zárható ki a priori további meghatalmazás teljesítése, nyújtása mint ügyvéd én sem képviselhetek ettől eltérő álláspontot.
Az úgy nevezett almeghatalmazást illetően a meghatalmazó és a ( eredeti ) meghatalmazott közti, belső, intern jogviszonyból kiindulva dönthető el, hogy a meghatalmazottnak van-e, lehet-e jogosultsága arra, hogy további, harmadik személynek adjon adott esetben meghatalmazást, aki ebben a meghatalmazási láncolatban tehát – szó szerint – harmadik emberként jelenik meg, mint a meghatalmazó meghatalmazottjának meghatalmazottja.
Ilyen almeghatalmazási átruházási jogosultság fennállása, megléte kellő alappal nézetem szerint csak abban az esetben vélelmezhető, amennyiben az ( eredeti ) meghatalmazónak semmiféle nyomós érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az ő közvetlen meghatalmazottja az adott ügyben személyesen járjon el.
Amennyiben a meghatalmazónak különös érdeke a meghatalmazója személyes eljárásához nem fűződik,és a meghatalmazás további meghatalmazás nyújtására vonatkozó tilalmat az okirat nem foglal magába, nézetem szerint az almeghatalmazás elfogadható mint jogi megoldás, a meghatalmazott váratlan akadályoztatása okából. Ez esetben az almeghatalmazott természetesen az ügy urát mint ( eredeti ) meghatalmazót képviseli, helyette és nevében jár el.
Pécs, 2011. szeptember 7.
ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ESSZÉJE AZ ÚJ ALKOTMÁNYRÓL
Az ez évi Húsvét Magyarország számára különösen fontos volt. Jézus Krisztus feltámadásán és a természet újraéledésén kívül ebben az évben Magyarország újjászületését is ünnepeljük. Éppen egy évvel ezelőtt döntöttek a választók egy soha nem látott egységben, hogy a megújulást hátráltató erőket leváltják és felhatalmazást adtak egy új korszak kezdésére.
Ez az egy év tömérdek feladatot adott nekünk, és ez az egy év valamennyiünknek sok munkával telt el. A számos megoldandó feladat közepette nem volt szabad elfelejtetünk legfontosabb küldetésünket, azoknak az akadályoknak a lebontását, amelyek Magyarország újjászületését gátolták. Ennek a munkának a kiindulópontja volt, hogy egy új közös alaptörvényt alkossunk.
Magyarország újjászületése
Illendő szerénységgel és mégis öntudattal jelenthetjük ki :a Húsvéthétfőn kihirdetett új magyar alkotmány Magyarország újjászületésének legfontosabb dokumentuma. Akinek semmi önbecsülése nincsen lehet-e erős , és meg tudja-e valósítani mindegyik célját? Az elmúlt húsz évben megtanultuk, hogy az ilyen embernek semmi esélye nincsen. Csak az képes erős lenni, csak az tud nagy dolgokban részt venni, akinek van önbecsülése.
Mi magyarok az elmúlt húsz évben sok mindenbe belefogtunk, de meglehetősen kevés olyan van, amit be is fejeztünk és még kevesebb, amit helyesen valósítottunk meg. Például milyen gyakran váltunk bizonytalanná adózási, egészségügyi vagy oktatási kérdésekben ? Mindezekbe belefogtunk és éppenséggel többször is, és ezen ügyek egyikének a megreformálását sem tudtuk végig vinni.
Hiányzott ehhez az önbecsülésünk, a nemzeti önbecsülésünk. Hiányzott, hogy büszkén mondhassuk : kik vagyunk, mi az, ami összeköt bennünket, mit akarunk mi ; honnan jövünk, merre haladunk, mi az amit jónak és rossznak tartunk.
Amikor mindezeket a kérdéseket meg kellett volna válaszolnunk, 45 éven keresztül egy fegyverekkel ránk kényszerített idegen gondolkodás móddal rendelkező idegen kultúra válaszolt helyettünk.
Hogy is lehetett volna önbecsülésünk, ha évtizedeken keresztül arra szoktattak bennünket, hogy magyarság -létünket szégyellnünk kell?
Az önbecsülés energiákat szabadít fel.
Arra a kérdésre tehát, hogy az új alkotmány által, mi születik újjá, az a válasz : a magyarok önbecsülése. Az újjászülető nemzeti önbecsülésünk energiákat szabadít föl. Ez a nemzeti önbecsülés felszabadítja a vállalkozási kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat, családalapítási kedvet ad, a gyermekáldás elfogadásához.
Erőt kölcsönöz annak felismeréséhez , hogy a jóléti társadalom korszaka - a welfare society - elmúlt , és a munkatársadalom – workfare society hajnala köszöntött be.
Ez az alkotmány nem a politika erejét és nem is valamelyik hivatal erejét növeli, hanem az emberekét. Az emberek ereje a gazdaságot teheti erőssé, új munkahelyeket tud teremteni, ami tisztességes megélhetést biztosít.
Az emberek ereje szilárd közbiztonságot tud létrehozni, hogy senkinek ne kelljen félelemben élnie. Az emberek ereje szociális biztonságot tud nyújtani azoknak, akik segítségre és ellátásra szorulnak. Az emberek ereje képes arra hogy a családokat erősítse és megvédi őket attól, hogy a gyermeknevelést leküzdhetetlen nehézségnek találják. A politika minderre nem képes, mindössze a lehetőségeket tudja megnyitni.
Az alaptörvény új alkotórészei
Ne feledkezzünk meg róla, ma egyidejűleg kell a nyugati gazdasági válság következményeivel, az előző kormányok által előidézett veszélyekkel, az ördögi körré vált adósságcsapdával az elmúlt húsz év alatt felhalmozódott ellentmondássokkal és az abból származó politikai társadalmi és erkölcsi feszültségekkel szembeszállni.
Ennél fogva döntő jelentősége van az alkotmányba integrált új alkotórészeknek. Mostantól fogva a legfontosabb, a gazdasági érdekek, a közbiztonság és a családok életkörülményei alkotmányos védelem alatt állnak.
Ez az alkotmány Európa legkorszerűbb alaptörvénye. Emelt fővel és nyugodt szívvel mondhatjuk tehát , hogy a húsvéti alkotmány az újjászületés dokumentuma.
Mindezek alapján tartom az új alaptörvény megszövegezését és elfogadását az elmúlt húsz esztendő egyik legnagyobb magyar sikerének. Ez az alaptörvény egy nagy siker, mert egy hosszú, embert próbára tevő harc árán jutottunk el idáig.
Milyen sokan akartunk bennünket ettől eltéríteni és milyen sokan támadnak most miatta. Ez érthető. 1990 óta mindenki akarta az alkotmányt. Érthető, ha sokakat ma az az érzés vezérel, hogy ez nekik nem sikerült.
Másrészt az új alaptörvény egyszer és mindenkorra bezárja a kaput a múlt előtt, amelyben az ország és Magyarország nagy többsége vesztessé vált, melynek azonban számos haszonélvezője akadt. Az utóbbiak természetesen nem örülnek.
Alaptörvény a bűnözés ellen
Az új alaptörvény meggátolja, hogy bárki a jövőben Magyarország nevében korlátlanul hiteleket vegyen fel és országot adósságba dönthesse. A szocialisták nem örülnek ennek, mert ők kormányzati tevékenységüket és hatalmi rendszerüket ezekre a korlátlan hitelekre alapozták. Az új alaptörvény mindenféle előjogokat és kiváltságokat vesz el. Ez utóbbinak természetesen azok nem örülnek, akik ezeket a privilégiumokat élvezték.
Magyarországon ma van egy politikai erő, amely azért növekedett és azért tudott a parlamentbe bekerülni, mert a korábbi kormányok gyengesége és az alkotmány miatt a magyarországi bűnözés elhatalmasodott. Ők magától értetődően nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény a bűnözés ellen keményen fellép, mivel a saját jelentőségük gyengülésétől tartanak.
Létezik egy politikai erő, mely arra meggyőződésre alapoz, a megvitatás fontosabb lenne mint az egyetértés, hogy a dolgok ,amelyek az embereket egymástól elválasztják, fontosabbak lennének mint azok, amelyek összekötnek.
Azok, akik ekként gondolkodnak, természetesen nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény azokat az értékeket ( munka, otthon, a család, egészség, rend) deklarálja és oltalmazza, amely az embereket egymáshoz köti. Érthető módon azok nem örülnek, mert ezekhez a vitákhoz érdekük fűződik, mert ezek a viták őket erősítik , míg a széles körű társadalmi egyetértés gyengíti őket.
Nyilvánvalóan azok sem örülnek az új alaptörvénynek, akik szívesen halásznak a zavarosban, akik a magyar termőfölddel és a az ívóvíz tartalékkal kétes ügyleteket szeretnének végrehajtani , nagy kedvvel idegen kézbe adni, mivel ezekből eddig maguknak hasznot húztak.
Érthető, ha spekulánsok, manőverezők és trükközők nem örülnek annak ,ha az új alaptörvény ezeknek megálljt parancsolni. Mindazok tehát akiknek az átmeneti periódus , annak átmeneti alkotmánya az egyéni érdekeik érvényesítését megkönnyítette, nem örülnek természetesen az új alaptörvénynek, amelyben a nagy többség érdeke és a közérdek jut érvényre.
Harc a privilégiumokkal és a bürokráciával szemben
Európában és a a nemzetközi politikában sem mindenki elégedett , mert vannak politikai és gazdasági körök, amelyeknek Magyarországról az elkövetkező évekre vonatkozólag más az elképzelésük. Európa értelmiségi köreiben nem mindenki ünnepel amikor egy európai uniós ország visszautasít egy másik etikai értékrendet, és a patriotizmus, a nemzeti kultúra továbbá az Európai Unió keresztény gyökerei mellett tesz hitvallást.
Hogy az emberek ereje növekedjék, a politikának vissza kell lépnie. Ez okból a politikusok számát megfeleztük , és harcot hirdetünk a priviligéiumokkal és a bürokráciával szemben ; éppen ezért vontuk be az embereket a nemzeti konzultáció keretében az alkotmányozás folyamatába továbbá éppen ezért kérdezzük meg és hallgatjuk meg az embereket jövőben minden fontosabb ügyben.
A politika szerepe és a politikus elengedhetetlen, de végül is az emberek azok , akik képesek Magyarországot megújítani. Csak az emberek ereje tudja megakadályozni, hogy a múlt, és visszaélés politikája visszatérjen és az életünket megint tönkre tegye.
Az újjászületés alapokmánya és küldetése
Nekünk tehát folytatnunk kell a harcot, melynek célja, hogy az emberek az erejüket visszanyerjék, valamint Magyarország felemelése és az életkörülmények megjavítása. Ebben a harcban a hatalommal visszaélők, a kapzsi spekulánsok, valamint a bürokraták állnak velünk szemben ; a mi oldalunkon állnak viszont azok az emberek , akik korán felkelve a munkába sietnek és a munkájukból élnek.
Azok , úgy vélték, hogy ők kedvezményezettek, előjogokat élveznek, hogy bennfentes szakértők, ők , demokrácia helyett etatizmust és párturalmat kívánnak maguknak , nekik nem tetszik, hogy az emberek befolyásának az ereje növekszik, míg az övék meg csökken.
Artikel : Wir Ungarn gewinnen die Selbstachtung zurück
Übersetzer ins Ungarische : Dr. Dezső Novák ungarischer Rechtsanwalt
Forrás : Die Welt , 2011. május 5.
A ZAKLATÁS BŰNCSELEKMÉNYÉNEK JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON
A sajtóban megjelenő híradások szerint hazánkban jelentős számban van folyamatban különböző személyek ellen zaklatás bűncselekményének alapos gyanúja miatt. A törvényi tényállás viszonylag tág mozgásteret enged a jogszabály értelmezéséhez , ami szükségszerűen odavezet, hogy más életterében történő bármilyen csekély mértékű beavatkozásra a hatóság megindítja a meggyanúsított személy ellen a büntető eljárást.
A jogszabály-módosítás révén az 1978. évi IV. törvénybe, a Büntető Törvénykönyvbe bekerült törvényi tényállás szövege a következő :
176/A. §
(1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa, volt bejegyzett élettársa, vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A magam részéről mint ügyvéd aggályosnak találom a most idézett jogszabályi szövegnek azt a részét ,amely a megfélemlítés vagy a magánéletbe történő beavatkozás úgy nevezett önkényességére utal. Egyrészt egy elkövetői szándék felderítése annak önkényessége - mit is akar az illető – mindig nehézségbe ütközik, különösen elkövetői együttműködési készség hiányában. A nyomozóhatóság irányába az elkövető részéről nem kellően kooperatív magatartás indokolható emlékezet kieséssel, blackouttal, azon kívül mindig lehet utalni a hallgatásnak a törvény adta jogára. A beavatkozás emberi cselekménye mögött pedig mindig ott van a személy, az elkövető tudata ami aligha teszi könnyűvé az önkényesség értelmezését.
Nézetem szerint hiányzik a Btk. 176/A. §.-a szövegéből az a megfogalmazás, hogy a zaklatás bűncselekménye csak akkor valósul meg, ha a zaklatott személy életterébe való benyomulás által ( például e-mailek sorozatos küldésével vagy rendszeres zavaró telefonhívásokkal, a sértett erőszakos követésével, stb. ) a zaklatott személy az életvitelében jelentős korlátozást szenvedett, vagy a zaklatott személy lelki egészségét, esetleg testi épségét károsította a zaklató egyén cselekménye, magatartása.
A sértett egészségkárosodása vagy testi épsége, illetve utóbbi sérülése nem kevésbé a lelki jellegű elváltozás megítélése ugyebár orvosi vagy pszichológia szakkérdés, továbbá a jogszabály-módosítás megtörténte után a nyomozást folytató hatóságnak új körülményként , a törvényi tényállás részeként vizsgálnia kellene, van-e okozati összefüggés a zaklatás és a sértett állított egészségkárosodása vagy a sérülése között.
A törvényi tényállás módosításával meg a célzatosság kihagyásával a jogszabályi szövegből jelentősen csökkenteni lehetne a rendőrségi ügyek számát. A magát zaklatottnak tartó személynek ugyanakkor az igényelt védelmet még a helyzet elfajulása előtt valamelyik illetékes hatóságtól ( jegyző , esetleg polgári ügyekben eljáró bíróság ) rövid időn belül meg kellene kapnia, még abban a stádiumban , amikor a zaklató magatartása akár a büntetőjog, akár a szabálysértési jog vagy a polgári jog eszközeivel megfelelően kezelhető.
A Büntető Törvénykönyvben a zaklatás törvényi tényállásának finomítása tehát nem járna, nem járhatna azzal a következménnyel, hogy az együttélési normákat semmibe vevő, ismétlődő jelleggel túlzottan agresszív személy cselekménye retorzió nélkül maradna. Pécs, 2010. december 24.
Forrás : Új Dunántúli Napló , 2010. május 25. - Dr. Novák Dezső pécsi ügyvéd írása.
CÉGES GÉPJÁRMŰ MAGÁNCÉLÚ HASZNÁLATA
Bizarr ügyben döntött nemrég Németországban a Kölni Tartományi Munkaügyi Bíróság, amikor elfogadhatatlannak ítélte egy hullaszállító gépkocsi szabadidős célra történő családi használatát, és ezzel igazat adott a bíróság a temetkezési vállalkozás egyik dolgozójának, helyt adott a kereseti kérelmének.
Kezdetek kezdetén még örült is a német munkavállaló, hogy meg fogja kapni az egyik kocsit magánhasználatra, meglátva azonban az autót bírósághoz fordult.
A munkaügyi bíróság jogerős döntésének indokolása szerint nem várható el, hogy a halottszállító gépkocsit a cég alkalmazottja a saját családtagjait fuvarozva, szabadidős célokra használja. Annak ellenére ekként döntött a bíróság, hogy a munkaszerződés adott esetben nem szabályozta , melyik céges autót kell megkapnia a dolgozónak magánhasználatra (ha ezt igényelné) és melyiket szolgálati célra.
A munkaszerződéshez kapcsolódó kiegészítő megállapodás 2000 évre 1 db cégautó magáncélú használatát tette lehetővé, a típus megjelölése nélkül. A perben munkaadó akként érvelt, hogy a kötelezettségét a dolgozója irányába a halottszállító autó rendelkezésre bocsátásával teljesítette.
A bírósági állásfoglalás értelmében a munkáltató egyébként szabadon dönt, melyik gépkocsit engedi át a dolgozójának esetenkénti családi, ill. magánhasználatra, azonban a hullaszállító kocsinál a bíróság megálljt parancsolt a munkáltatói döntésnek.
Forrás: Fränkische Landeszeitung 2010. 10.02/03. - valamint DPA.
Pécs, 2010. november 30.
KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁGOT ÁTVENNÉNEK
Külföldi, árufuvarozással foglalkozó vállalkozás Pécsett vagy Dél-Dunántúlon átvenne, megvásárolna nemzetközi árufuvarozási engedéllyel rendelkező korlátolt felelősségű társaságot, személyzet és járműpark nélkül.
A külföldi személy esetleg tőkével betársulna magyar fuvarozási cégbe, vagy 100 % -os mértékben kivásárolna nemzetközi fuvarozási engedéllyel rendelkező, működő magyar korlátolt felelősségű társaságot.
Társulás esetén a magyar társtulajdonosok német nyelvtudása előnyt jelent.
Érdeklődni a honlapon megadott telefonszámon, Dr. Novák Dezső ügyvéd irodája címén.
Pécs, 2010. október 6.
LÉGIUTAS KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYE
BŐRÖND, CSOMAG ELVESZÉSE VAGY ANNAK SÉRÜLÉSE ESETÉN
Ha egy légutasnak az utazás során elkallódik vagy megsérül a csomagja, bőröndje , a légitársaság legfeljebb 1134 Euró kártérítést köteles fizetni - ekként döntött az Európai Bíróság ( La Cour de Justice de L'Union Européenne - Ügyszám : C-63/09 )
Az un. Montreáli Egyezmény a légiutas útipoggyászának megsemmisülése,megrongálódása, elveszése vagy késedelemből adódó károk esetére ezer egységnyi valutáris elszámolási egységben ( Special Drawing Right – SDR ) határozza meg a légitársaság által fizetendő kárösszeget, amely euró pénznem esetében az előzőekben említett 1134 Euróval megegyező nagyságú.
Amennyiben ez a kártérítési összeg a légiutasnak nem elegendő, nem felel meg, az utazás megkezdése előtt egy magasabb kárösszegre vonatkozóan felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie azzal légitársasággal, amelynek a szolgáltatását igénybe veszi.
A tényállás szerint a légiutas Barcelonából Porto városába repült, amikor is a csomagja nyomtalanul eltűnt és később sem került elő. Ezen előzmény után a férfiutas összesen 3200 Euró kártérítést követelt a légitársaságtól , még pedig 2700 Eurót a bőröndjében lévő holmik elveszése miatt és 500 Eurót nem vagyoni kártérítés címén. A nem vagyoni kártérítési igényét arra alapította, hogy néhány dolog pótolhatatlan számára.
A peres ügy az Európai Bíróságig jutott el, ahol a bírák meg is állapították, miszerint a légiutas vagyoni és nem vagyoni kártérítést egyaránt érvényesíthet ilyen esetben. Kérhető tehát kártérítés a kofferben lévő elveszett tárgyak stb. miatt , továbbá nem vagyoni kártérítés is szóba jöhet, utóbbi körben példának okáért pótolhatatlan utazási fotókért állapítható meg nemvagyoni kártérítés vagy akár olyan a családi örökséghez tartozó tárgyak után igényelhető nemvagyoni kártérítés, amely tárgyakhoz az utast komoly érzelmi szálak füzik, de ezek elkallódása folytán közvetlen vagyoni kár nem is keletkezik.
Bármennyi is legyen azonban az elveszett dolog eszmei értéke, 1134 Eurónál nem kaphat magasabb összegű kártérítést a légiutas az Európai Bíróság ítélete értelmében, hacsak a légitársaság külön szerződés alapján nem vállalt előzetesen olyan felelősséget, amely az említett kárösszeget meghaladja.
Pécs, 2010. október 4.
AUTÓ ÁTIRATÁSA MAGYARORSZÁGON 2010. JÚLIUS 1. UTÁN
Amit a mindennapi életben a magyar állampolgárok autó vagy gépkocsi átíratásának neveznek , azt az irányadó jogszabály bejelentési kötelezettségnek tekint, amelyet azoknak a tulajdonosoknak kell teljesíteniük, akik a közlekedési nyilvántartásba bejegyzett gépjármű tulajdonjogát vagy üzembentartói jogát egy másik személyre ruházzák át, vagyis az esetek nagy részében az autójukat eladják, másrészt a vevő pozíciójából tekintve pedig azoknak, akik a szerződés révén gépkocsit vásárolnak vagy arra un. üzembentartói jogot szereznek
A 2010. július 1. napján hatályba lépő, ide vonatkozó kormányrendelet részletekben menően meghatározza azokat a szerződésbeli elemeket, amelyeket a szerződő felek írásos megállapodásának tartalmaznia kell, mégpedig ez a tartalmi meghatározás eltérően alakul attól függően, hogy a régi tulajdonossal szerződő fél tulajdonjogot szerez-e az autó fölött avagy csak üzembentartóvá válik.
A most ismertetett jogszabály szerint 2010. július 1. után a nyilvántartásba bejegyzett régi tulajdonos 5 munkanapon belül köteles a szerződés megküldésével az eladást bejelenteni, ehhez képest a vevő, mint új tulajdonos, amennyiben tulajdonjoga bejegyzését kérelmezi, ( ami nem azonos az eladó által tett bejelentéssel ) ez esetben az eljárás az ő részéről törzskönyv kiadására irányul. Amennyiben viszont a tulajdonos személye helyett az üzembentartó személye változik, az új üzembentartó mint kérelmező a saját részére forgalmi engedélyt kiadását kéri, illetőleg az üzembentartó személyének megváltozását jelentik be az illetékes hatósághoz.
Mit kell tartalmaznia ezentúl a kocsi, a gépjármű adásvételi szerződésének eladás, vagyis tulajdonjogi változás esetén?
A szerződést az eladónak és a vevőnek is alá kell írnia, azonban tanúk mellőzésével aláírt szerződés alkalmatlan lesz az úgy nevezett átíratásra, mivel a jogszabály úgy nevezett teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtását kívánja meg. A teljes bizonyító erejű okiratnak magánszemélyek közötti megállapodás esetén tanúk bevonásával kötött szerződést jelent, vagyis tanúk alkalmazása kötelező.
Az adásvételi ( illetve eshetőlegesen ajándékozási ) szerződés tartalmi elemei az irányadó jogszabály, a 304/2009. ( XII. 22. ) Kormányrendelet szerint :
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatálybalépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Üzembentartói változás esetére a jogszabály a következőkben határozza meg a szerződés, a teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmát, azon kívül hogy ez esetben is legalább 2 tanú előtt kell írásban megkötni a szerződést és a tanúnak is alá kell írniuk nevük és címük megjelölésével a kontraktust.
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegére történő utalás;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a tulajdonos, az üzembentartó, valamint az új üzembentartó természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó forgalmi engedély sorszáma, az okmány új üzembentartó részére történő átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek üzembentartó birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatálybalépésének napja;
g) a jármű tulajdonosának nyilatkozata, mely szerint a külön jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének a közlekedési igazgatási hatóság előtt a jogügylet hatálybalépését követő 15 napon belül eleget tesz;
h) a felek nyilatkozata, melyben kijelentik, hogy ismerik a bejelentés alapján a nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Ha a megkötött szerződés tartalmilag – akár eladásról akár üzembentartói jogról van szó – a most írtaknak nem felel meg a változás bejegyzését a hatóság elutasítja. A formai szempontú hiányosság ( pl. tanúk nélküli szerződés ) szintén elutasításhoz vezet.
Ugyancsak elutasítják a kérelmet, amennyiben a jármű elidegenítési tilalom alatt áll, amit a jogszabály forgalmazási korlátozásként nevesít.
Tanúk alkalmazása nélkül is érvényes az ügyvéd által készített okirat, amelyet az ügyvéd szabályszerű ellenjegyzésével lát el, miszerint az úgy nevezett kiállító a nem általa írt iratot az ügyvéd előtt aláírta , vagy a szerződő fél az aláírását az ügyvéd előtt a saját kezű aláírásának ismerte el. ( A szabályszerű ellenjegyzésre példa : Az általam szerkesztett adásvételi szerződést ellenjegyzem. Dr. Novák Dezső ügyvéd, 7623 Pécs, Rákóczi út 24-26. + Teljes dátum és ügyvédi szárazbélyegzővel ellátott ügyvédi aláírás . )
A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát a polgári perrendtartás, a többször módosított 1952. évi III. törvény 196. § ( 1 ) bekezdése definiálja. Eszerint a most hivatkozott jogszabályban megszabott feltételek megtartása esetén a teljes bizonyító erejű magánokirat – az ellenkező bizonyításáig - teljes bizonyítékul szolgál a szerződéses nyilatkozat megtételére, témánk szempontjából a gépjármű, az autó eladására, ill. megvételére. Egyébiránt az un. magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél azt kétségbe vonja vagy valamely perben a bíróság szükségesnek találja a valóság bizonyítását.
Pécs, 2010.június 28.
INTERNETES ÁRUVÁSÁRLÁS, AVAGY KI VISELJE A VISSZAKÜLDÉSI KÖLTSÉGET
Az internetes vásárlás óriási előnye, hogy nyitvatartási időn túl, akár a föld túlsó felén működő kereskedelmi cégtől vásárolható áru, ráadásul a fogyasztó ár-összehasonlítást végezhet. Hátrányként jelentkezik viszont a közvetlen megtekintés, a vásárlás előtti testi érzékelés és a kipróbálás hiánya.
Internetes áruvásárlás, ill. áru on-line történő megrendelése esetén, a megrendelő, más néven fogyasztó a szerződéstől a hazai jog szerint 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat. Az elállás a fogyasztónak olyan egyoldalú nyilatkozata, amely indokolnia nem kell, és a szerződést megszünteti, mintha azt meg sem kötötték volna. Ennek gyakorlása esetén a másik félhez vagyis a csomagküldő vállalkozáshoz ezt a döntését a fogyasztónak bizonyíthatóan el kell juttatnia. Ezen jog biztosítására szükség is van, hiszen a szerződés megkötésekor az áru legfeljebb interneten keresztül tekinthető meg, a szerződést egymástól távol lévők felek kötik meg egymással.
Az irányadó magyar jogi szabályozás, a 17/1999 ( II. 5. ) Kormányrendelet szerint a fogyasztó elállása, „visszalépése" esetén a fogyasztónak magának kell viselnie azokat a költségeket, amelyek a termék, az áru visszaszolgáltatásával (ilyen lehet nézetem szerint pl. postai visszaküldés díja, esetlegesen ismét felmerülő csomagolási költség stb.) merülnek fel. A kormányrendelet szerint a fogyasztót, a vásárlót azonban ezzel összefüggésben egyéb költség nem terheli.
A hivatkozott kormányrendelet ez elállási jogot illetően egy nemrég hozott európai uniós döntés miatt nem harmonizál az Európai Unió jogával.
Az Európai Unió Bírósága, amelynek székhelye Luxemburgban van, ugyanis a Heinrich Heine Kereskedelmi Társaság (Németország) kontra Észak-Rajna Vesztfáliai Fogyasztói Központ elleni ügyben akként döntött, hogy a vásárló elállása esetén a csomagküldő vállalkozásnak az áru visszaküldésének a költségeit is viselnie kell, azt a csomagküldő cég köteles a fogyasztónak visszatéríteni. A bírósági döntés indoklása szerint eltérő tartalmú jogi szabályozás gátolja a megrendelőt ill. a fogyasztót a szabad elállási joga gyakorlásában.
A bírósági ítélet kifejezetten kitér arra, miszerint a szerződéstől visszalépő fogyasztó igényelheti az áru visszaküldési költségének részére történő megtérítését.
Az ítéleti döntés természetszerűleg csak Európai Unióhoz tartozó országokban, ezen országok területén , illetve viszonylatában kötelező alkalmazni.
Az Európai Bíróság ítéletére, melynek száma a C-511/08, a Die Presse osztrák napilap hivatkozik.
Forrás : http://href.hu/x/c402
Pécs, 2010. április 21.
KINEK FIZESSEM MOST A VÍZDÍJAT?
A Pécsi Hírek című hetilap 2009.október 16-i számában a Pécsi Vízmű Zrt. nevű vízszolgáltató lakossági felhívást tett közzé, amely Pécs város lakosságát, valamint Bakonya, Bicsérd, Boda, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Pellérd, Szalánta, Túrony, Zók, Kökény, Gyód, Keszű, Aranyosgadány, Kozármisleny, Mecseknádasd, Bakóca, Felsőegerszeg, Kisbeszterce, Meződ, Mindszentgodisa, Oroszló, Palé, Varga, Vázsnok, Sásd, Szászvár, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Egyházaskozár, Gödre, Hegyhátmaróc, Szágy, Szárász, Tófű, Tormás települések vízfogyasztó lakosságát érinti.
A felhívásban írtak szerint arra figyelmezteti a Pécsi Vízmű Zrt. a vízfogyasztókat: amennyiben a vízdíjat és szennyvízszolgáltatás díját esetlegesen nem a Pécsi Vízmű Zrt. számlázná ki, és a díjfizetést nem az említett számlára teljesítené a vízfogyasztó, úgy a vízfogyasztó a kétszeres fizetés veszélyének teszi ki magát. A Pécsi Vízmű Zrt. állítólag egyelőre előre meg nem határozott időre felfüggeszti a számlázást, ezen díjak későbbi számlázásáért utóbb késedelmi kamatot nem fog felszámítani.
Elfogadható-e egy másik vízszolgáltatótól a számlázás? Miként lehet a kétszeri fizetés veszélyét kikerülni, Ön vajon tudja-e, melyik szolgáltatónak kell fizetnie ahhoz, hogy a díjfizetése jogszerű legyen? Megoldás-e az időleges nem-fizetés, vajon ezzel meg lehet-e takarítani az esetlegesen felmerülő késedelmi kamatot? Mikor beszélhetünk egyáltalán a vízfogyasztó késedelméről?
Megbízás, személyes felkeresés esetén képviselem az Ön érdekeit és a megfelelő megoldás felkínálásával, annak véghez vitelével hozzásegítem Önt a szerződésszerű, ill. jogszerű díjfizetéshez, úgy a vízdíjat mint a csatornadíjat illetően.
2009.10.19.
Dr. Novák Dezső
