 |
polgári jog |
|
ingatlanjog |
|
cégjog (cégalapítás, elektronikus cégeljárás, cégátalakulások és egyéb módosítások) |
|
követelések behajtása, bírósági végrahajtás |
|
alapítványok, egyesületek jogi ügyeinek intézése |
|
polgári ügyekben perbeli és peren kívüli jogi képviselet (perindítás, előzetes bizonyítás, ideiglenes intézkedések kérelmezése) |
AUTÓ ÁTIRATÁSA MAGYARORSZÁGON 2010. JÚLIUS 1. UTÁN
Amit a mindennapi életben a magyar állampolgárok autó vagy gépkocsi átíratásának neveznek , azt az irányadó jogszabály bejelentési kötelezettségnek tekint, amelyet azoknak a tulajdonosoknak kell teljesíteniük, akik a közlekedési nyilvántartásba bejegyzett gépjármű tulajdonjogát vagy üzembentartói jogát egy másik személyre ruházzák át, vagyis az esetek nagy részében az autójukat eladják, másrészt a vevő pozíciójából tekintve pedig azoknak, akik a szerződés révén gépkocsit vásárolnak vagy arra un. üzembentartói jogot szereznek
A 2010. július 1. napján hatályba lépő, ide vonatkozó kormányrendelet részletekben menően meghatározza azokat a szerződésbeli elemeket, amelyeket a szerződő felek írásos megállapodásának tartalmaznia kell, mégpedig ez a tartalmi meghatározás eltérően alakul attól függően, hogy a régi tulajdonossal szerződő fél tulajdonjogot szerez-e az autó fölött avagy csak üzembentartóvá válik.
A most ismertetett jogszabály szerint 2010. július 1. után a nyilvántartásba bejegyzett régi tulajdonos 5 munkanapon belül köteles a szerződés megküldésével az eladást bejelenteni, ehhez képest a vevő, mint új tulajdonos, amennyiben tulajdonjoga bejegyzését kérelmezi, ( ami nem azonos az eladó által tett bejelentéssel ) ez esetben az eljárás az ő részéről törzskönyv kiadására irányul. Amennyiben viszont a tulajdonos személye helyett az üzembentartó személye változik, az új üzembentartó mint kérelmező a saját részére forgalmi engedélyt kiadását kéri, illetőleg az üzembentartó személyének megváltozását jelentik be az illetékes hatósághoz.
Mit kell tartalmaznia ezentúl a kocsi, a gépjármű adásvételi szerződésének eladás, vagyis tulajdonjogi változás esetén?
A szerződést az eladónak és a vevőnek is alá kell írnia, azonban tanúk mellőzésével aláírt szerződés alkalmatlan lesz az úgy nevezett átíratásra, mivel a jogszabály úgy nevezett teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtását kívánja meg. A teljes bizonyító erejű okiratnak magánszemélyek közötti megállapodás esetén tanúk bevonásával kötött szerződést jelent, vagyis tanúk alkalmazása kötelező.
Az adásvételi ( illetve eshetőlegesen ajándékozási ) szerződés tartalmi elemei az irányadó jogszabály, a 304/2009. ( XII. 22. ) Kormányrendelet szerint :
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatálybalépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Üzembentartói változás esetére a jogszabály a következőkben határozza meg a szerződés, a teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmát, azon kívül hogy ez esetben is legalább 2 tanú előtt kell írásban megkötni a szerződést és a tanúnak is alá kell írniuk nevük és címük megjelölésével a kontraktust.
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegére történő utalás;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a tulajdonos, az üzembentartó, valamint az új üzembentartó természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó forgalmi engedély sorszáma, az okmány új üzembentartó részére történő átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek üzembentartó birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatálybalépésének napja;
g) a jármű tulajdonosának nyilatkozata, mely szerint a külön jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének a közlekedési igazgatási hatóság előtt a jogügylet hatálybalépését követő 15 napon belül eleget tesz;
h) a felek nyilatkozata, melyben kijelentik, hogy ismerik a bejelentés alapján a nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Ha a megkötött szerződés tartalmilag – akár eladásról akár üzembentartói jogról van szó – a most írtaknak nem felel meg a változás bejegyzését a hatóság elutasítja. A formai szempontú hiányosság ( pl. tanúk nélküli szerződés ) szintén elutasításhoz vezet.
Ugyancsak elutasítják a kérelmet, amennyiben a jármű elidegenítési tilalom alatt áll, amit a jogszabály forgalmazási korlátozásként nevesít.
Tanúk alkalmazása nélkül is érvényes az ügyvéd által készített okirat, amelyet az ügyvéd szabályszerű ellenjegyzésével lát el, miszerint az úgy nevezett kiállító a nem általa írt iratot az ügyvéd előtt aláírta , vagy a szerződő fél az aláírását az ügyvéd előtt a saját kezű aláírásának ismerte el. ( A szabályszerű ellenjegyzésre példa : Az általam szerkesztett adásvételi szerződést ellenjegyzem. Dr. Novák Dezső ügyvéd, 7623 Pécs, Rákóczi út 24-26. + Teljes dátum és ügyvédi szárazbélyegzővel ellátott ügyvédi aláírás . )
A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát a polgári perrendtartás, a többször módosított 1952. évi III. törvény 196. § ( 1 ) bekezdése definiálja. Eszerint a most hivatkozott jogszabályban megszabott feltételek megtartása esetén a teljes bizonyító erejű magánokirat – az ellenkező bizonyításáig - teljes bizonyítékul szolgál a szerződéses nyilatkozat megtételére, témánk szempontjából a gépjármű, az autó eladására, ill. megvételére. Egyébiránt az un. magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél azt kétségbe vonja vagy valamely perben a bíróság szükségesnek találja a valóság bizonyítását.
Pécs, 2010.június 28.
INTERNETES ÁRUVÁSÁRLÁS, AVAGY KI VISELJE A VISSZAKÜLDÉSI KÖLTSÉGET
Az internetes vásárlás óriási előnye, hogy nyitvatartási időn túl, akár a föld túlsó felén működő kereskedelmi cégtől vásárolható áru, ráadásul a fogyasztó ár-összehasonlítást végezhet. Hátrányként jelentkezik viszont a közvetlen megtekintés, a vásárlás előtti testi érzékelés és a kipróbálás hiánya.
Internetes áruvásárlás, ill. áru on-line történő megrendelése esetén, a megrendelő, más néven fogyasztó a szerződéstől a hazai jog szerint 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat. Az elállás a fogyasztónak olyan egyoldalú nyilatkozata, amely indokolnia nem kell, és a szerződést megszünteti, mintha azt meg sem kötötték volna. Ennek gyakorlása esetén a másik félhez vagyis a csomagküldő vállalkozáshoz ezt a döntését a fogyasztónak bizonyíthatóan el kell juttatnia. Ezen jog biztosítására szükség is van, hiszen a szerződés megkötésekor az áru legfeljebb interneten keresztül tekinthető meg, a szerződést egymástól távol lévők felek kötik meg egymással.
Az irányadó magyar jogi szabályozás, a 17/1999 ( II. 5. ) Kormányrendelet szerint a fogyasztó elállása, „visszalépése" esetén a fogyasztónak magának kell viselnie azokat a költségeket, amelyek a termék, az áru visszaszolgáltatásával (ilyen lehet nézetem szerint pl. postai visszaküldés díja, esetlegesen ismét felmerülő csomagolási költség stb.) merülnek fel. A kormányrendelet szerint a fogyasztót, a vásárlót azonban ezzel összefüggésben egyéb költség nem terheli.
A hivatkozott kormányrendelet ez elállási jogot illetően egy nemrég hozott európai uniós döntés miatt nem harmonizál az Európai Unió jogával.
Az Európai Unió Bírósága, amelynek székhelye Luxemburgban van, ugyanis a Heinrich Heine Kereskedelmi Társaság (Németország) kontra Észak-Rajna Vesztfáliai Fogyasztói Központ elleni ügyben akként döntött, hogy a vásárló elállása esetén a csomagküldő vállalkozásnak az áru visszaküldésének a költségeit is viselnie kell, azt a csomagküldő cég köteles a fogyasztónak visszatéríteni. A bírósági döntés indoklása szerint eltérő tartalmú jogi szabályozás gátolja a megrendelőt ill. a fogyasztót a szabad elállási joga gyakorlásában.
A bírósági ítélet kifejezetten kitér arra, miszerint a szerződéstől visszalépő fogyasztó igényelheti az áru visszaküldési költségének részére történő megtérítését.
Az ítéleti döntés természetszerűleg csak Európai Unióhoz tartozó országokban, ezen országok területén , illetve viszonylatában kötelező alkalmazni.
Az Európai Bíróság ítéletére, melynek száma a C-511/08, a Die Presse osztrák napilap hivatkozik.
Forrás : http://href.hu/x/c402
Pécs, 2010. április 21.
KINEK FIZESSEM MOST A VÍZDÍJAT?
A Pécsi Hírek című hetilap 2009.október 16-i számában a Pécsi Vízmű Zrt. nevű vízszolgáltató lakossági felhívást tett közzé, amely Pécs város lakosságát, valamint Bakonya, Bicsérd, Boda, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Pellérd, Szalánta, Túrony, Zók, Kökény, Gyód, Keszű, Aranyosgadány, Kozármisleny, Mecseknádasd, Bakóca, Felsőegerszeg, Kisbeszterce, Meződ, Mindszentgodisa, Oroszló, Palé, Varga, Vázsnok, Sásd, Szászvár, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Egyházaskozár, Gödre, Hegyhátmaróc, Szágy, Szárász, Tófű, Tormás települések vízfogyasztó lakosságát érinti.
A felhívásban írtak szerint arra figyelmezteti a Pécsi Vízmű Zrt. a vízfogyasztókat: amennyiben a vízdíjat és szennyvízszolgáltatás díját esetlegesen nem a Pécsi Vízmű Zrt. számlázná ki, és a díjfizetést nem az említett számlára teljesítené a vízfogyasztó, úgy a vízfogyasztó a kétszeres fizetés veszélyének teszi ki magát. A Pécsi Vízmű Zrt. állítólag egyelőre előre meg nem határozott időre felfüggeszti a számlázást, ezen díjak későbbi számlázásáért utóbb késedelmi kamatot nem fog felszámítani.
Elfogadható-e egy másik vízszolgáltatótól a számlázás? Miként lehet a kétszeri fizetés veszélyét kikerülni, Ön vajon tudja-e, melyik szolgáltatónak kell fizetnie ahhoz, hogy a díjfizetése jogszerű legyen? Megoldás-e az időleges nem-fizetés, vajon ezzel meg lehet-e takarítani az esetlegesen felmerülő késedelmi kamatot? Mikor beszélhetünk egyáltalán a vízfogyasztó késedelméről?
Megbízás, személyes felkeresés esetén képviselem az Ön érdekeit és a megfelelő megoldás felkínálásával, annak véghez vitelével hozzásegítem Önt a szerződésszerű, ill. jogszerű díjfizetéshez, úgy a vízdíjat mint a csatornadíjat illetően.
2009.10.19.
Dr. Novák Dezső
